Római egyveleg :)

Azt hiszem itt az ideje egy újabb posztnak!:) Tegnap kisöcsémtől már megkaptam, hogy szeretne többet tudni rólam, szóval tessék!:)

Még 2 hete megtartották a Welcome Dayt a sulinkban, ami nem volt túl hasznos, szokásos ömlengés, lényegtelen infók, de legalább megtudtam, hogy 59 könyvtár van az egyetemen!:)

Elkezdődtek az olasz órák is!:) (rögtön az első órán egy magyar fiúval kerültem egy csoportba, ma pedig találkoztam egy erdélyi lánnyal, szóval kicsit beszélhettem magyarul is:P) Az elején nagyon lelkes voltam, tetszettek a feladatok, meg a Tanárunk, Veronica is rendkívül jól tanít!:) Aztán jött a fordulat...a hapsi, akivel volt az a kellemetlen beszélgetésem a nyelvi szintekről (Ciro), kiderült, hogy Ő lesz a másik Tanárunk. Nem hiszem el, de azóta szinte az összes óránk Vele van. Már az elején kicsit fura volt a személyisége, de aztán megbarátkoztam, hogy legalább jó Tanár, vagyis azt hittem. Ma teljesen megvilágosodtam, hogy nagyon fura, és az órái nem sokat javítanak az olasz tudásomon. Vicces sztorik: ha késel, nem jöhetsz be a terembe, ma Andris, a magyar fiú egy órán keresztül kint ült az ajtó előtt; állandóan időre kell megcsinálni a feladatokat; múltkor vonatos szituációt kellett eljátszanunk, s közeben max hangerőn vonatzajokat játszott youtube-on; ma kb 2 percig kellett sziszegnem, mert szerinte, én német vagyok, s nem tudom megkülönböztetni az s és az sz hangot!:) Hihetetlen, jókat kacagok rajta, de néha rémisztő tud lenni, s nem éppen olaszul tanulunk.....:S

Az utolsó papírmunkákat is elintéztem az itteni koordinátorommal, aki nem beszél angolul, nem hiszem el!!!!:) Szerencsére van egy ismerősöm, akitől bérlem a szobát, ő előző félévben csinálta itt Rómában a sulit, szóval tud segíteni!:) Hamarosan (márc 4-én) az egyetem is elkezdődik!:)

Azt hiszem Róma veszélyes város: miután minden papírt elintéztünk Kathival, egyik nap a metrón ellopták a pénztárcáját...(10-12 éves erősen pigmentált gyerekek), én el sem akartam hinni, nem voltam Vele, de ahogyan mesélte, még úgy is rosszul hangzott. Egy másik nap egy csajszitól lopták el a telefonját, sétált, előugrott egy férfi, s késsel megfenyegette. Eddig nem voltam félős típus, de azóta csak a legszükségesebb dolgaim vannak nálam, s folyamatos kártyacsere a telefonok között, s azt hiszem ideje lenne beszereznem egy gázsprayt!:) Eddig sem öltöztem nagyon ki, ha mentünk valamerre este, de ezek után igyekszem olyan szakadtnak tűnni, hogy észre sem vegyenek az utcán!:) Ja, meg egyik városnézés alkalmával kaptam egy rózsát egy helyi árustól, s mondta, hogy csinál rólam egy képet a fényképezőmmel, mit gondolt, hogy belemegyek????:O:) Na mindegy, fura emberek itt is vannak!:) De nyugi, vigyázok magamra!:)

Akkor egy kis panaszkodás után rátérek a vidámabb dolgokra, képekkel!:) 

Állandó esti programjaink az aperitivók, azt hittem Amerikában híztam a legtöbb kilót életem során, lehet tévedtem....:D:D:D De sebaj, az olasz konyha nagyon-nagyon jóóóóóó!:)

Múlt hétvégén Franca és Becca szülinapját ünnepeltük Kathival, Iraval, Dominikával, s csatlakozott hozzánk Ira barátja is. Elmentünk az egyik kedvenc éttermünkbe, majd belevetettük magunkat az éjszakába. Mindenhova rendkívül drága volt már a belépő is, de találtunk egy táncos helyet, ahol kb alig volt valaki, s az átlagéletkor is kb 50 volt, de szuper volt a zene, s jól éreztük magunkat!:)

A buli utáni vasárnap Dominikával elmentünk várost nézni: Spanyol-lépcső, Villa Borghese. Csodálatos napos idő volt, szóval nem akartunk otthon ücsörögni. De meséljenek a képek.:)

Spanyol-lépcső

Egy kis  olasz dugó :)

Domival

A múlt hetünk érdekesen indult. Elmentünk egy színházba, ahol állítólag megnézhetjük a Rómeó és Júlia főpróbáját ingyen. Lehet én nem vagyok képben a Rómeó és Júlia történetével, de ebben a darabban, csak kiabáltak, pörögtek, gurultak a földön a szereplők! Nagyon illetlen volt, de nekem ki kellett mennem a teremből, mert nem bírtam abbahagyni a nevetést. Aztán beszéltem kint egy olasz lánnyal, aki nem is értette, hogy mi miért vagyunk ott, mert a próba csak du kezdődött, s amit mi láttunk az csak a warm up rész volt, utána megint nem bírtam abbahagyni a nevetést!!!!:) Ráadásul ez nem is a mi hibánk volt, mert egy olasz csávóval mentünk oda, bár nekem elég érdekes volt a gyerek, sztem nem egészen volt 100-as szegény....:S Na mindegy, nem unatkoztunk, az biztos!:)

Szerdán ellátogattunk a csajokkal a Vatikánba, ahol a pápa utolsó szertartására került sor. Rengetegen voltak, de megérte elmenni. Igaz az olaszból semmit nem értettünk, de ez történelmi eseménynek számított!:)

Képek, (videót is szerettem volna feltenni, de nem engedi a blogger....):

Volt egy rövid sor

Hétvégén újabb aperitivó következett, ami a kedvenc helyem lett. Igaz 10€, de kapsz egy pohár alkoholt, s annyit ehetsz, amennyi beléd fér. Rengeteg pasta, s életem legfinomabb pizzáját is itt ettem. S egész este olaszul beszéltünk, mert velünk volt egy francia pár, s nem beszéltek angolul, de jó gyakorlás volt. A városnézésre is maradt időnk. Egy előre eltervezett városnézésre mentünk volna, angol idegenvezetéssel, de az idegenvezető nem bukkant fel, szóval újra Spanyol-lépcső, Villa Borghese, Pantheon és környéke következett!:)

Pantheon

Még mindenképpen akartam írni szerda előtt, mert jön két barátom meglátogatni: Mike Lengyelországból és Charles az USA-ból!:) Alig várom, hogy fél év után újra lássam Őket. Erről majd egy következő posztban. Egy hétig lesznek itt.

Megyek haza Húsvétra, jó lesz találkozni a családdal, barátokkal 3 hónap után!:)

S még egyszer NAGYON BOLDOG SZÜLINAPOT, Anya!:) (hihetetlen mennyi szülinapot, névnapot halasztottam már el eddig....:P)

Puszi Mindenkinek!:)

Az első hetem Rómában :)

Ismét sziasztok!:)

A mai nap hónap és hét-forduló is. Ma vagyok kereken 1 hónapja Olaszországban és 1 hete Rómában!:)

Elég nehézkesen távoztam Perugiából, nem azért mert nem akartam, hanem mert káoszos volt az utazás...:D Hajnali 5-kor keltem, mert 11 előtt Rómába kellett érnem, hogy elfoglalhassam a szobát. Vártam a helyi járatra, hogy eljussak a vonatállomásra, de a buszok nem jöttek. Sötét volt, hideg, sehol egy kocsi, egy ember, ott álltam egyedül a hatalmas bőröndömmel, utazótáskámmal. Végre jött egy csajszi, akitől próbáltam kérdezni, hogy most mi van ilyenkor, aki felvilágosított, hogy az a nap ismét ünnepnap volt Perugiában, szóval nem járnak a helyi járatok. Addigra már lekéstem az összes vonatot, ami 11 előtt odaér, szóval úgy döntöttem elsétálok a buszmegállóhoz. Ami nem volt túl messze, de természetesen egy domb tetején, egy élmény volt a csomagjaimmal "hegyet mászni"!:) Végre odaértem, megtaláltam a buszt, s megérkeztem Rómába!!!!:)

A lakótársam Amande, aki egy belga csajszi, már várt rám. Lesz egy szobatársam is, Hélois, aki egy francia lány, de Ő majd csak február végén érkezik, szóval addig az enyém az egész szoba!:) Amande meghívott a barátaival ebédelni, fagyiztunk, utána rögtön elmentem venni ágyneműt, takarót, s tisztítószereket, mert a szobám nem éppen volt tiszta, s most kedvesen fogalmaztam....:D:D:D De estére kitakarítottam, átrendeztem a bútorokat, Amande is a többi helyiséget, s máris szebben láttam a dolgokat. Bár ami továbbra is nagyon rossz: nincs mikrónk, ami még nem olyan nagy gáz, mert az Perugiaban sem volt, kezdtem hozzászokni, de nincs PORSZÍVÓ sem, s mindent seprűvel takarítani...rémálom, de sebaj, ehhez is hozzászokok. (azt hiszem a pesti albi egy álom lesz, ha ismét visszatérek:P)

Másnap hatalmasat aludtam, s találkoztam a perugiai barátnőimmal, Francaval és Iraval!:) Kitárgyaltuk, hogy én vagyok a legszerencsésebb, mert az Ő szobájuk is nagyon undorító volt, penész, bogarak, és nem is sorolom tovább, sőt Ők még be sem költözhettek (most már igen:D), szóval fele cuccuk hostelben, fele Katienél (Ő a 3. német csajszi)....szóval nem panaszkodhattam!:)

Egyik este találkoztunk Katie otthoni szaktársával, aki szintén itt tanul, s rengeteg némettel találkoztam, s voltak még franciák, megismerte egy szlovák csajszit, és még sorolhatnám!!! Nagyon nemzetközire sikeredett a találkozó! (de azóta sem találkoztam egy magyarral sem, szóval amikor mondtam, hogy magyar vagyok, mindenki mondta, hogy végre nem német:P)

Péntek este Katie szülinapját ünnepeltük, most lett 22 éves!:) Egy olcsó étterembe mentünk, ahol ettünk pastat, ittunk bort, s kaptunk szülinapi tiramisut ingyen, meg csokilikőröket!!! Annyira aranyosak voltak a pincérek!!!:) Aztán a németek meghívtak minket egy házibuliba, AHOL TALÁLKOZTUNK ALESSANDRÓVAL, aki a perugiai holland srác, hihetetlen milyen kicsi a világ, s ott lakik a német srácokkal. Mindenki ellátott minket jó tanácsokkal az elkövetkező hetekre, találkoztunk egy olasz lánnyal, Vanessával, akivel végre kicsit olaszul beszélhettünk!:) Elég nehéz az olasz gyakorlása, mert mindig az angol nyelv az adott, hogy mindenki értse!:)

Hétvégén ellátogattunk a Piazza del Popolohoz, megnéztük a Villa Giuliat, s csak élveztük az olasz napsütést!!!:) Éppen egy fesztivál volt a téren, s rengetegen voltak. a múzeum az elején elég érdekes volt, de hirtelen annyira sok váza lett a polcokon, hogy kicsit beleszédültünk!:) De jó volt kimozdulni a csajokkal.

Katie, Ira Franca

Este pedig Amande meghívta a barátai vacsizni, s mondta, hogy én is egyek Velük!:) Nagyon aranyos, hogy így belevon a programokba!:) Átjött Cami (francia) és Fiona (svájci), s rengeteget beszélgettünk, hülyéskedtünk!:) Nagyon aranyosak, bár nem beszélnek túl jól angolul, úgyhogy volt ott minden: német, francia, olasz....:D Már követni nem lehetett!:) Hihetetlen mennyire közvetlenek az erasmusosok!!!!:)

Tegnap elkezdődött a sulis időszak!:) Először olasz szintfelmérő volt, ahol igazából semmit nem mértek fel!:)

Az egyik oldalra azoknak kellett ülnie, akik az alap, a másik oldalra, akik a középszintre jelentkeztek!:) Én ugye az alapra jelentkeztem, de Domi (szlovák), Becca (német) és Katie mondták, hogy szerintük nagyon nem ott a helyem, de mondtam, hogy majd a szintfelmérőn eldől. Aztán bejelentették, hogy itt nem lesz semmiféle szintfelmérő, csak beosztanak minket 4 csoportba, a kis aranyos olaszok aztán tudnak nyugodtan élni!:) Mindenkinek egyesével kellett regisztrálni, s mondtam a nőnek, hogy én alapra jelentkeztem, de nm tudom mi a szinten, mert volt a perugiai nyelvkurzus is, meg tanultam előtte is....erre elkezdett velem olaszul beszélni, s mondta, hogy nem itt van a helyem, hanem a középszintnél, mert az alapban tényleg totál kezdők vannak. Azért még akkor sem voltam biztos, bár beszéltem egy másik szlovák lánnyal, Mimivel, aki egy szót sem tud olaszul (Ő is azt fogja tanulni, mint én, hurrá:D:D:D), meg egy német csajszival, s Ő is totál kezdő volt. Akkor átmentem a középszintes sorba, próbáltam elmondani a faszinak, hogy én nem vagyok a listán, de mégis ide jelentkeznék, de valahogy nem értette, bár lehet tényleg nagyon béna voltam, s visszaküldött a nőhöz, mert hogy én nem vagyok azon a szinten!:) Akkor a nőnek elmondtam mi a szitu, hogy mégis visszajönnék, aki meg felháborodott, s elkezdett vizsgáztatni olaszul, kérdezett a perugiai kurzusról, s amikor mondtam egy feltételes mondatot, kérdezte, hogy már ezt is tanultam, akkor higgyem el, hogy nem vagyok kezdő!!!! Atya éggggggggggg....:D Leosztotta a faszit, ami elég ciki volt, s még bocsánatot is kért Tőlem, én meg mondtam, hogy dehogy, sztem sem vagyok középfokon, meg azt hittem lesz teszt, s engem nem zavar, ha alapfokú lesz a csoport, csak nem akarok mindent elölről kezdeni!:) Akkor felírtam a nevem, szakom, elérhetőséget, s végeztünk!:) Azt mondták este 6-ra lesz meg a beosztás, majd jöjjünk vissza!:) Se teszt, se semmi, de kell Nekik 8 óra, hogy kiderüljenek a csoportok, édesek, nem????:P:P:P

De nem is volt baj, mert millió dolgunk volt még tegnapra!!! El kellett intéznünk a kinti adós papírjainkat, mert aki 3 hónapnál többet van Olaszországban annak kell....nem is értem!:) Elindultunk Beccaval és Katieval. (közben Mimi mondta, hogy Ő elmegy a szakunkra, s megkérdezi az órákat, egyéb tudnivalókat...) Laza 1 órás kevergés után megérkeztünk a Hivatalhoz, ahol sorszámot kellett húznunk. Millióan voltak, s mondtam a csajoknak, hogy tuti lesznek előttünk vagy 100-an, de szerencsére tévedtem, csak 90-en!!!!:D:D:D Elmentünk közben ebédelni, kitöltöttünk vmi papírokat, s 3,5 órás várakozás után, kaptuk egy A4-es papírt egy hosszú betű és számkombinációval!:) Közben találkoztam Mimivel is, aki totál ki volt akadva, hogy Filomena, a koordinátorunk nem beszél angolul, s semmit nem tud!:) Hmmmm, szuper!:)

Akkor vissza a suliba, (visszafele megálltunk a belvárosban, s akkor kattintottam ezeket a képeket, csodálatos volt) elintézni az ESN-kártyát, a menza-kártyát, s beszélni Filomenaval, de persze addigra már minden bezárt!:) Elég érdekesek itt a nyitvatartási idők, kb 2x egy héten 1-2 órára!:) Na sebaj!:)

Kiderültek a csoportbeosztások, az összes ismerősömmel együtt vagyok, végül középszint, megkaptuk az időpontokat. Március 1-ig tart majd a kurzus, holnap kezdődik, s a tanárom Veronica Rossi!:):):) 34 órás lesz a kurzus, de én még mindig várom azt a szintfelmérőt!:):):)

Estére annyira el voltam fáradva, hogy csak egy kis skype, film és alvás!:)

Piazza Vittorio

A mai napra megbeszéltük, hogy elintézzük a menza kártyát, mert a többi iroda nem volt nyitva....:D Találkoztunk, de közölték velünk, hogy kell valamilyen igazolás a saját tanszékünkről, szóval ez is kudarcba fulladt!!!:) Voltak, akik totál kiakadtak, de én azt hiszem kezdek ehhez hozzászokni!:) Fel kell vennünk az olasz mentalitást!!!!:)

Ma este elmegyünk egy buliba, kíváncsiak vagyunk milyen itt egy ESN party (az ESN egy diákszervezet szerte a világon). Aztán holnap 10 órától begyűjtjük a többi papírt, s 4-től 7-ig nyelvkurzus!:)


Mára ennyit, Mindenkinek szép estét!:)